50%-ára redukálódhat az OKJ-s tanfolyamokra jelentkezők száma szeptembertől – erre számítanak az EFEB.hu által megkérdezett felnőttképzési szakértők. Az új képzési jegyzék miatt drágábbak és hosszabbak lesznek a tanfolyamok, ezért érdemes még most elkezdeni az iskolarendszeren kívüli képzéseket.

Igen nehéz hónapok várnak a felnőttképzéssel foglalkozó cégekre: 9 hónapos csúszással, idén szeptemberben indul el az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ), az új szabályok azonban egy-két ponton még mindig homályosak. Az azonban már most biztos, hogy az új OKJ miatt akár felére is csökkenhet a jelentkezők száma szeptembertől – a tanfolyamok ugyanis hosszabbak és drágábbak lesznek.

Eddig az iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában induló képzéseken nem állapítottak meg minimális óraszámot, az új OKJ azonban változtat ezen: a tanfolyamok óraszámának el kell érnie az iskolarendszerű képzések óraszámának negyven-hatvan százalékát, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint „csak így lehet kiszűrni annak a lehetőségét, hogy gyorstalpaló tanfolyamokon, szakmailag vállalhatatlanul alacsony időtartamú képzéseken jussanak az emberek bizonyítványhoz”.

Az óraszámmal párhuzamosan a tanfolyami díjak is emelkednek majd. Pénzügyi és számviteli ügyintézői képesítést eddig például 200-300 óra alatt lehetett szerezni, szeptembertől ugyanehhez 960-1440 órán kell majd részt venni, így a jelenlegi 60-80 ezer forintos díj is duplájára, háromszorosára emelkedhet.

Nádor Péter, a Magyar Felnőttképzésért Alapítvány egyik alapítója szerint sem az oktatócentrumoknak, sem a hallgatóknak nem előnyös az óraszámok növelése. Szerinte nem érdemes az iskolarendszerű képzéshez igazítani a felnőtteknek szervezett tanfolyamokat, a szak- és szakközépiskolába járó tizenévesek tanulási tempója ugyanis jóval lassabb. Ráadásul a cégek eddig azért küldték alkalmazottaikat iskolarendszeren kívüli képzésekre, mert ezek gyakorlatorientáltak és rövidek voltak.

„Sokaknak nem lesz idejük a munka mellett ilyen magas óraszámú tanfolyamra járni, a vállalatok sem feltétlenül fogják vállani a drágább képzések és a hosszabb helyettesítések miatt megnövekedett költségeket” – tette hozzá Bükkös András, az Alapítvány másik megalapítója.

Az általunk megkérdezett szakértők egyébként arra számítanak, hogy az új szabályok az iskolarendszerű képzések – így a diákhiánnyal küzdő szakközép- és szakiskolák – és az egyetemek, főiskolák fizetős alapszakjai, valamint felsőoktatási szakképzései felé terelik majd a tanulókat.

A növekvő óraszámok és a képzések árának emelkedése a munkanélkülieknek szervezett tanfolyamokat is érinti – könnyen előfordulhat, hogy szeptembertől kevesebb álláskereső képzését fizeti majd az állam, bár Dr. Tóth Róbert szerint lehetséges, hogy több EU-s forrás jut majd a munkanélküliek tovább- és átképzésére.

Ha van "előzetes tudás", rövidebb és olcsóbb a tanfolyam

Kiskapu persze így is maradt: ha a jelentkezők igazolni tudják munkatapasztalatukat vagy előzetes tudásukat, a képzőcentrumok csökkenthetik az óraszámot, így a költségeken is lehet faragni. A cégek számára létfontosságú a könnyítés, a továbbképzésekre ugyanis többségében olyan hallgatók jelentkeznek, akik eddig is az adott szakmában dolgoztak, de szükségük van a végzettséget igazoló bizonyítványra.

„Sok esetben nem lehet egy szinten kezelni a kurzusokon résztvevők tudásszintjét, így nagyon nehéz lesz összeegyeztetni, hogyan lehet csökkenteni az óraszámokat. Emellett nem lehet tudni egyelőre, ki fogja jóváhagyni az előzetes tudásszint felmérését” – mondta Nádor Balázs, a Budapesten piacvezető EFEB Felnőttoktatási Központ Kft. ügyvezető igazgatója. Problémát jelent az is, hogy a hirdetésekben ilyen esetben is a normál óraszámot és tanfolyami díjat kell feltüntetni, ez pedig sokak kedvét elveheti a tanulástól.

Kevesebb tanfolyam közül lehet válogatni

A képzések száma is változik: az új képzési jegyzékben 1300 helyett 638 szakképesítés szerepel, és a szakmákon belüli elágazásokat is megszüntették – üzleti szakügyintéző, mérnökasszisztens végzettség például nem szerepel benne –, az alap-, rész és ráépülő szakképesítések aránya lényegesen azonban nem változott.