2020-ig mintegy 12 ezer forintnyi támogatás érkezhet Magyarországra Brüsszelből, vagyis az európai uniós pályázatírók több ezer pályázatban működhetnek közre, hogy megbízóik sikeres projekteket valósíthassanak meg.

Mi fán terem az európai uniós pályázatíró?
 

Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, amikor a 2007-ig tartó pályázati ciklusba kapcsolódhatott be, és már akkor égető szüksége volt a vállalatoknak, cégeknek európai uniós pályázatírókra. A három éves program átfogó elnevezése a Nemzeti Fejlesztési Terv volt, amely 670 milliárd uniós pénz sorsáról döntött. Azonban akkor még nagyon kevés szakember dolgozott a szakmában, az idők folyamán azonban egyre több képzésen vehettek részt az érdeklődők, és kialakult egy profi európai uniós pályázatíró gárda. Akkor még szinte kínaiul voltak az olyan kifejezések, mint a SWOT-analízis, a célfa, a logikai keretmátrix vagy éppen a projektmenedzsment  – ma már azonban egy európai uniós pályázatíró magabiztosan bánik a projekt alaptéziseivel.

2007-ben beindult az európai uniós pályázatíró karrier
 

A 2007-2013 közötti pályázati ciklus volt az első, amelynek tervezésében Magyarország immár teljes jogú tagként részt vehetett, akkor az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül mintegy 7000 milliárd forintra, vidékfejlesztési pénzekkel együtt pedig összesen 8200 milliárd forintra számíthattunk. Azonban abban a támogatási ciklusban már új prioritások és súlypontok jelentek meg, amelyek átprogramozták a támogatások korábbi rendszerét, megújultak a támogatási alapok, és ezzel együtt az európai uniós pályázatíró szakemberek számára fontos követelményrendszerek is. A korábbi 5 operatív program helyett immár 15 programban pályázhattak a vállalatok, a támogatandó gazdasági területek köre is jelentősen kibővült. Vagyis a folyton változó uniós gazdasági erőtérben újabb és újabb ismeretekre, kvalitásokra van szüksége egy európai uniós pályázatírónak. Ez azzal is együtt jár, hogy a szakma iránt újonnan érdeklődők számára is lehetőség nyílik, hogy az európai uniós pályázatíró képesítést megszerezve jó állást találjanak maguknak.

Csúcsra járnak a pályázatok és az európai uniós pályázatírók
 

Sőt, nemrég az is kiderült, hogy bár eredetileg 8200 milliárd forint volt a hazánk számára felhasználható keret, ez az összeg a 10 százalékos tagországi túlvállalás és az árfolyamváltozás hatására közel 9200 milliárdra ugrott. A 2014-2020 közötti pályázati ciklusban szintén jelentős forrásokat sikerült kiharcolni, hiszen hazánk az évtized végéig 12 ezer milliárd forint támogatásra jogosult mindent beleszámítva. 2015-ben nem kevesebb mint 133 új pályázatot hirdetnek meg a minisztériumok 2681 milliárd forint értékben. A legkülönbözőbb szakterületeken írnak ki pályázatokat, hogy az európai uniós pályázatírók segítségével a célcsoportba tartozó cégek támogatásokat nyerhessenek el projektjeik megvalósításához. A dömping az év vége felé indul, vagyis jó lesz figyelni minden európai uniós pályázatírónak. Mezőgazdaság, ipar, építőipar, infrastruktúra, magán- és állami szektor, mind-mind uniós támogatásokra alapozza jövőképét.

Szárnyal a GDP is
 

Magyarország 2013-ban és 2014-ben a várakozásokat felülmúlóan fejlődött, hiszen a GDP meghaladta a 3%-ot, amely szakértők szerint az uniós források hatékony lehívásának is köszönhető. Vagyis jelen helyzetben a kormányzat kulcsszerepet szán az európai pénzeknek, hatalmas állami infrastrukturális beruházásokban gondolkodnak – vasút, autópálya, városfejlesztés –, miközben a magánvállalatokat ipari termelésre, gyárcsarnokok építésére ösztönzik. Ezek a projektek pedig mind-mind szakképzett európai uniós pályázatíró szakembereket igényelnek, vagyis a jövő ebben a munkakörben még évtizedekig biztosított lesz. Az is jó hír az európai uniós pályázatíróknak, hogy a Kormányzat eltökélt szándéka a pályázati rendszer egyszerűsítése, amelyre egy év alatt kerülhet sor.